Az Országgyűlés 139–51 arányban törölte az LMBTQ+-ellenes részeket Orbán „gyermekvédelmi” törvényéből

Október 13-án, kedden az Országgyűlés 139 igen és 51 nem szavazattal törölte az LMBTQ+-ellenes rendelkezéseket a 2021-es „gyermekvédelmi” törvényből, abból az Orbán-korszakbeli jelképes intézkedésből, amely tiltottá tette, hogy queer és transz életeket mutassanak be 18 év alattiaknak.

Ez az első jelentős visszalépés Orbán Viktor LMBTQ+-korlátozásaitól azóta, hogy Magyar Péter májusban miniszterelnök lett, írja az AFP. A kormányzó Tisza párt kétharmados többséggel rendelkezik, és ellenzéki szavazatok nélkül fogadta el a javaslatot. Orbán Fidesze nemmel szavazott.

Öt éven át magyar kiadók, műsorszolgáltatók, tanárok és könyvkereskedők kerülgettek egy homályos szabályt, amelyet senki sem akart próbára tenni. Ezen a héten ez a szabály megszűnt. Íme, mit jelent ez, és mit nem.

Mi változott

A 2021-es törvény megtiltotta a szexuális és nemi sokféleség „bemutatását” vagy „népszerűsítését” a gyermekek számára elérhető tartalmakban, beleértve a homoszexualitás és a nemváltás „népszerűsítését” a 18 év alattiak felé, az Euronews szerint.

Ezek a részek kikerültek. Helyettük a módosított törvény azoktól a tartalmaktól védi a gyerekeket, amelyek „súlyosan károsíthatják a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését”. Ez a mérce az ártalomról szól, nem arról, ki jelenik meg a képernyőn.

Dombos Tamás, a magyar LMBTQI-jogvédő Háttér Társaság munkatársa az Euronewsnak azt mondta, a változtatások eltávolítják a „homofób és transzfób rendelkezéseket”, összhangban az uniós bíróság ítéletével.

Miért most

Áprilisban az Európai Unió Bírósága a Bizottság kontra Magyarország ügyben kimondta, hogy a törvény sérti az uniós jogot, és az EU „legbensőbb identitását” sérti. Ugyanabban a hónapban Magyar Tisza pártja elsöprő választási győzelmet aratott, véget vetve Orbán 16 éves kormányzásának, Magyar pedig május 9-én letette a hivatali esküt.

A kormány szeptember 14-én nyújtotta be a javaslatot. Egy hónappal később már törvény.

Számít, hogyan beszél erről a kormány. Magyar a változtatást úgy mutatta be, mint a gyermekvédelem megerősítését „szexuális irányultságtól függetlenül”, nem pedig bárki jogainak helyreállítását. Gyurkó Szilvia, a Szociális és Családügyi Minisztérium államtitkára egyenesebben fogalmazott az AFP-nek: a cél, hogy „eltávolodjunk egy hibás paradigmától, amely a gyermekvédelmet bármilyen módon a szexuális irányultsághoz vagy a nemi identitáshoz köti”.

A Fidesz azzal vádolta a kormányt, hogy uniós nyomásra „kiherélte” az eredeti törvényt.

Mi nem változott

Itt válik el a főcím a valóságtól. A szavazás egyetlen törvényről szólt. Több más szabály továbbra is áll:

• Jogi nemi elismerés. Magyarország 2020-ban megtiltotta, hogy transz emberek megváltoztassák jogi nemüket. Ez a tilalom marad.
• Örökbefogadás. Továbbra is érvényesek azok a szabályok, amelyek kizárják az azonos nemű párokat az örökbefogadásból. Magyar szeptemberben azt mondta, hogy kormánya megváltoztatja ezeket; törvény még nem született.
• Az Alaptörvény. Az Alaptörvény diszkriminatív megfogalmazásaival a javaslat nem foglalkozott.
• A Pride-tiltás kerete. A gyülekezési törvényhez, amelyet a Human Rights Watch szerint a Pride és más LMBT-gyűlések betiltására használtak, nem nyúltak.

Ez utóbbin érdemes elgondolkodni. 2025-ben a 2021-es törvényt úgy módosították, hogy a Pride-felvonulások betiltásának alapjául szolgálhasson. Idén nyáron, a bírósági ítélet után, a Budapest Pride rendőri engedéllyel vonult. A tiltást lehetővé tevő gyülekezési szabályok azonban továbbra is hatályban vannak, és bármelyik jövőbeli kormány újra elővehetné őket.

Van még egy nyitott kérdés. Amikor a javaslatot benyújtották, a HRW rámutatott, hogy a családok védelméről szóló törvény 5/A. szakasza lényegében ugyanazokat a tartalmi korlátozásokat tartalmazza, és a javaslat nem terjedt ki rá. A keddi szavazásról szóló tudósításokból nem derül ki, hogy ezt a végleges szövegben javították-e. Ha kiderül, frissítjük a cikket.

Mit mondanak az aktivisták

Dombos reakciója visszafogott volt, és ez a hasznos olvasat. „Az, hogy az LMBTQ+ tartalmakhoz való hozzáférés korlátozásait eltávolítják, mindenképpen fontos és pozitív előrelépés” – mondta az Euronewsnak. „De még sok a tennivaló.”

A jogi nemi elismerésről és az örökbefogadásról őszintén beszélt a bizonytalanságról: „nem tudjuk, dolgozik-e ezen a kormány.”

Brüsszel nem meglepő módon melegebb hangot ütött meg. Michael McGrath és Hadja Lahbib uniós biztosok közös nyilatkozatukban ezt írták: „Üdvözöljük a közös értékeink iránti elkötelezettség e fontos jelzését.”

Miért számít ez Magyarországon túl is

A 2021-es magyar törvény nem maradt Magyarországon. Mintává vált, amelyre a térség politikusai hivatkoztak, és az ellene hozott uniós bírósági ítélet ma már olyan joggyakorlat, amellyel minden tagállamnak számolnia kell. Egy minta, amelyet Luxembourgban megsemmisítettek, majd Budapesten kiszavaztak, sokkal gyengébb minta.

Azt is megmutatja, milyen gyorsan változhatnak a dolgok. 2025 áprilisában Magyarország az Alaptörvénybe írta a Pride tilalmát. Tizennyolc hónappal később az egész ügy középpontjában álló törvény elvesztette LMBTQ+-ellenes élét.

Az őszinte összegzés: valódi győzelem, egy törvényben, miközben a szerkezet többi része áll. A Tiszának megvan a kétharmados többsége ahhoz, hogy az Alaptörvényt is módosítsa. Hogy élni fog-e vele, az a következő figyelendő történet.